Az elbírálás rendszere

A legfeljebb egy-két millió eurós támogatásig terjedő pályázatokat legalább három független, három különböző tagállamból származó szakértő bírálja el. A nagyobb, akár sok tízmilliós támogatást igénylő pályázatokat legalább öt szakértő értékeli. A szakértők kiválasztása ugyancsak gondosan kialakított rendszerben történik. A szakértők bizalmi nyilatkozatot írnak alá; nem lehetnek érintettek a hozzájuk kerülő projektekben, a pályázatokat nem tárgyalhatják meg senkivel, még egymás között sem (kivéve az egyeztető értekezleteket) és nem fedhetik fel az értékelésben résztvevő szakértők kilétét. Az értékelés során pártatlannak és következetesnek kell lenniük, nem használhatnak internetes számítógépet, mobiltelefont. Egy-egy felhívást követően a több száz pályázat értékelése rendszerint egy-két héten belül, nagyon szoros munkarendben lezajlik.

Az értékelési rendszer és metódus minden esetben letölthető a pályázati anyagokkal együtt. A szakértők elsősorban a kidolgozott koncepciót, a várható újdonságot, a technológia és a munkacsomagok hatékonyságát vizsgálják. Ezután a tervezett projekt szakmai felépítése kerül a nagyító alá (projektmenedzsment, partnerek felkészültsége, az erőforrások felhasználása). Végül a projekt potenciális európai hatását értékelik. A pontozás mindhárom fenti kritériumcsoport esetében nullától ötig terjed. 0=még csak nem is a meghirdetett pályázatba tartozik, 1=csak részben fedi a célokat, 2=megfelel a pályázati kiírásnak, de komoly hiányosságokkal, 3=jó, javítható hiányosságokkal, 4=nagyon jó, kisebb javításokkal, 5=egészen kiváló.

Nagyon fontos: a szakértők nem értékelhetnek olyasmit, ami lehetséges, esetleg akár kikövetkeztethető, ám nincs leírva a projektjavaslatban!

Száz pályázatot körülbelül 30-40 szakértő bírál el. Előbb elolvassák a pályázatot, majd a megadott, szigorú kritérium-rendszer alapján pontoznak. Ezután a bírálatokat egy úgynevezett egyeztető értekezleten véglegesítik, ahol a három (öt) szakértőnek egyezségre kell jutnia. Vagyis minden szakértőnek meg kell indokolnia pontozását. Könnyen előfordulhat, hogy a szakértők nem értenek egyet. Ilyenkor vagy meg tudják győzni egymást és közösen döntenek az adható pontszámról, vagy szavazással döntenek és a kisebbségi véleményt jegyzőkönyvbe foglalják, vagy a pályázatot újabb szakértőknek adják ki. Az értekezleten részt vesz a Bizottság képviselője és egy jegyzőkönyv-vezető, de ők nem nyilvánítanak véleményt. Feladatuk a bizalmasság, objektivitás, következetesség, helyes megfogalmazás ellenőrzése, segítése.

Az egy felhívásra érkezett összes pályázatot ezután szakcsoportok szerint egy úgynevezett panel értekezleten állítják rangsorba. Ekkor az összes szakértő együtt vitatja meg, hogy az azonos pontszámot elért pályázatok közül melyek felelnek meg jobban vagy kevésbé az európai céloknak. A mindenkor meghatározott küszöbértéket el nem érő pályázatokkal ilyenkor már nem foglalkoznak. A küszöbérték rendszerint kategóriánként 3. Ám a három fő kritériumból nyert 9 pont nagyon ritkán elegendő a győzelemhez (gyakran az összesített küszöbértéket is magasabban húzzák meg). De még a küszöbérték fölött sem biztos a győzelem, a tárgyalásokat ugyanis csak azokkal a legjobb pályázókkal kezdik meg , akiknek a támogatási igénye még belefér az előzetesen meghirdetett finanszírozási keretbe.

Az ICT esetében átlagosan az Európai Uniós K+F+I pályázatok mindössze 10 százaléka(!) nyer támogatást. Ez azt jelenti, hogy ebbe a munkába csak nagyon erős elkötelezettséggel és tudatossággal érdemes belevágni. A lehetséges nyereség azonban sokkal több, mint néhány százezer- vagy millió euró. Az igazán innovatív, hosszú távon gondolkodó vállalkozásnak szüksége van kiterjedt szakmai kapcsolatokra, a legjobb gyakorlatok elsajátítására, a legújabb technológiák és trendek, vagy kutatási lehetőségek megismerésére.

Ezért készítettem el ezt a webhelyet.

"A versenyképesség megőrzésének legjobb módja, ha gyorsabban tanulsz a versenytársaidnál."
Arie de Geus